Töltés
Bejelentkezés
Hírlevél jelentkezés
Településünkről

Borsfa története A falu neve a magyar Bas személynévnek és a bors főnévnek idomulásával, és a falu főnév birtokos személyragos alakjának falva, régebben falwa rövidülésével alakult ki. Első említésében 1288-ban Baskfalvaként szerepel,majd Basfalva, 1493-ban Bosfa, 1513-ban Basfalwaként említik. Borsfaként először egy 1660-80 között keletkezett írásban szerepel.

A település környéke nagyon régóta lakott. Bár Borsfán régészeti feltárás még nem volt, a környező települések fontos lelőhelyekkel rendelkeznek, főként a 8 km-re lévő Becsehely. Az M7-es autópálya építésekot végzett vizsgálatokkor egy újkőkori település nyomaira bukkantak, mely a leletek tanusága szerint az újkőkor összes periódusában lakott volt. A legkorábbi emlékek körülbelül 7.000 évvel ezelőttről származnak.

Környékünkről számtalan római kori lelőhely is található a legkorábbi időszaktól kezdve egészen a IV. századig. A területen gyors romanizálódás nyomai látszanak, hamar kiépült a közigazgatási rendszer, az úthálózat, virágzott a kereskedelem.

A népvándorláskor közel 700 éve alatt folyamatosan változott a környék lakossága,új népek érkeztek, majd toábbmentek, és a helyükre megint újabbak vándoroltak. A környező települések leletei alapján megállapítható, hogy a VII. század elejétől egy kevert szláv-avar népesség élt a területen. A XI. századból már több szomszédos település neve ismert pl. Tolmács (a mai Kistolmács) illeteve Bekcsény (Becsehely). Borsfa első említése egy 1900-as évek elejéről származó írás szerint 1288-ra tehető, de első hivatalos említéseként mindenütt azt az 1392-es adománylevelet említik, amelyben a király (Luxemburgi Zsigmond) a becsehelyi uradalmat ( a hozzá tartozó Basfalvát is többek között) a Kanizsai testvéreknek adományozta. Innentől kezdve Borsfa sorsa hosszú időre összefonódik a kanizsai uradalommal.

BŐVEBBEN

Panorámakép Borsfáról:

 
(Mozgatáshoz tartsa nyomva a ball egérgombot és mozgassa a kurzort a kívánt irányba)

A falu jelentősebb épületei:

Szentháromság-kápolna

Szentháromság-kápolnaBorsfa első temploma, 1896. május 31.-én szentelték fel. Egykor itt tartották a falu istentiszteleteit, mindkét falurészből, sőt még Kistolmácsról is ide jártak az emberek. A kápolna azonban hamarosan kicsi lett az egyre növekvő lakosságnak, így az egyházközség 1940-ben megvásárolta a Berg-család kúriáját, és benne alakított ki imahelyiséget és paplakot. Innentől kezdve a kápolnát csak évente egy alkalommal, búcsúkor használták. Felújítására 2002-ben került sor, az épület állandó használatának megteremtésére Lengyák István nagykanizsai tanár javaslatára alakították ki művészeti tárlatok befogadásának lehetőségét, megtartva a kápolna eredeti, fogadalmi funkcióját. A felújított kápolna megszentelésére valamint az Kápolnagaléria első kiállításának megnyitójára 2003. október 26.-án került sor.

Berg-kúria

Berg-kúriaA jelenleg imaházként működő kúria a XVIII. század végén épült, klasszicista stílusban. A Berg-kúria sokszor cserélt gazdát, utolsó tulajdonosa Mogyoróssy József volt. Országosan műemlék védelem alatt álló épület.

 

Rózsafüzér Királynője kápolna 

Rózsafüzér Királynője kápolna

A felső-borsfai sírkápolnát Balázs József feleségével és gyermekeikkel a Rózsafüzér Királynője tiszteletére építtette 1925-ben hálából, hogy 1918-ban súlyos betegségéből meggyógyult. A munkálatokat Trejer József kőművesmester vezette, belsejét korabeli freskók díszítik. 1985-ben a kápolna külsejét, 1998-ban pedig a belső tér teljes felújítását sikerült megoldani.

Hősök emlékműve

Hősök emlékműveA temetőben a község I. és II. világháborúban elesett 50 hősi halottjának állít emléket. Közös emlékművüket 1991.november 1-jén avatták fel. Tervezője és kivitelezője Lakatos István nagykanizsai kőművesmester volt. Az emlékoszlop tetején lévő, bronzból készült turul öntőmintáját Csávás Csaba Nívó-díjas nagkanizsai szobrász készítette.